Kónya István lantművész kamaraestje
KÓNYA István: Lantművész a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola debreceni tagozatán folytatott gitártanulmányokat Tokos Zoltánnál. 1989-1994 között a Hágai Királyi Konzervatórium (Hollandia) barokk tanszakán tanult Toyohiko Satoh-nál reneszánsz- és barokklanton, valamint arciliuton és chitarronén. Az első magyar lantművész, aki lantdiplomával rendelkezik (1994). Kamarazenei diplomáját 1996-ban ugyanott szerezte. Közben mesterkurzusokon vett részt Nigel North-nál és Stephen Stubbs-nál. Szólistaként, kísérőként és különböző zenekarok tagjaként Európa és Amerika számos országában koncertezik. 1993 óta rendszeresen tanít lantot hazai régi zene kurzusokon. 1996-1998 között a Szombathelyi Régi Zene Nyári Akadémia, 2006-2008 a Győri Nemzetközi Lant- és Gitárfesztivál lanttanára és művészeti vezetője. 2005-2013 között a Savaria Régi Zene Műhely, majd 2010-től a Csíkszeredai Régizene Nyári Egyetem, 2020-tól a “Cantare Suonare” Régizene Akadémia lanttanára. Számos rádió, televízió műsor és hanglemezfelvétel közreműködője. Szóló CD-i: „Három évszázad lantmuzsikája”, ”S.L. Weiss: Barokklant szvitek”. Budavári Lantestek című koncertsorozatában mintegy félszáz hangversenyt adott a Budapesti Történeti Múzeum Gótikus Termében. 2014-ben három lantkönyve jelent meg: A lant vándorútja Európában, Reneszánszlant Metodika, Reneszánszlant Antológia. 2015-ben a Duna Televízió portréműsort készített róla. 2020-tól a Budapesti Szabolcsi Bence Zeneiskola lanttanára.
KALAFSZKY Adriána: A budapesti Zeneakadémián és a Lipcsei Egyetem régizene tanszékén folytatta énektanulmányait. Kanadában opera stúdiót végzett a világhírű szoprán, Nancy Argenta tanítványaként.
Lipcsében ismerkedett meg a barokk énekstílus irányelveivel és a korhű színházi előadásmóddal, fellépett a város jelentősebb régizenei fesztiváljain. Az Alte Musik Fest-en Vénuszként (John Blow: Vénusz és Adonisz), Kanadában Despina szerepében mutatkozott be (Mozart: Così fan tutte). Magyarországon 2014-től rendszeresen lép fel a Vashegyi György által vezetett Purcell Kórussal és Orfeo Zenekarral, az együttes díjnyertes Conti lemezének szoprán szólistája. Részt vett a Versailles-i Barokk Zenei Központ francia barokk kurzusain. Németországban a hernei Régizenei Napokon Boismortier: Ámor utazásai című operájában Zefír szerepét, a prágai Nyári Régizenei Fesztiválon Colin de Blamont és Charpentier operáinak lírai szoprán szerepeit énekelte a Collegium Marianum zenekar szólistájaként. A Budapesti Fesztiválzenekar, a Capella Savaria, a Magyar Rádió Művészeti Együttesei és a Budapest Bach Consort barokk koncertjeinek szólistája. 2016 óta a külső felkérések mellett saját ötletű projektjei megvalósításán is dolgozik. Magyarországon egyedülálló módon több autentikus barokk gesztikás előadást hozott létre a Savaria Barokk Zenekar közreműködésével. A DADOR Project összművészeti alkotóműhely alapítója. 2021-ben Reisz Gábor filmrendezővel "Orfeo a konyhában" címmel komolyzenei videóklipet készítettek, Bizarr költemények című összművészeti előadásuk pedig bekerült a Veszprémi Régizenei Napok programjába (2022). 2017-ben Fischer Annie ösztöndíjat kapott, jelenleg a Magyar Művészeti Akadémia ösztöndíjasa.
Belépőjegy: 2000 Ft, PTE polgároknak 1000 Ft, PTE MK szakmai jegy / nyugdíjas jegy 500 Ft
CAMERATA bérlet hangversenye
CAMERATA bérlet hangversenye
Online jegyvásárlás: www.jegymester.hu
Személyes jegyvásárlás: a Zsolnay Örökségkezelő NKft. Infopontjain
– Zsolnay Kulturális Negyed
Látogatóközpont
Infopont & Shop a Boltok utcája végén
Vendégház recepció
– Művészetek és Irodalom Háza
– KultURÁN Infopont (Pécs, Ybl Miklós u. 7/2.)
– Kodály Központ jegypénztár
– 1 órával koncert előtt a Hangversenyterem bejáratánál
“A hangszerek királynője”
Kónya István – reneszánsz lant/ liuto attiorbato
Kalafszky Adriána – szoprán
A 14. századtól a 17. század végéig a lantot Európában az énekhang után a hangszerek között a legnagyobb elismerés övezte. A „hangszerek királynőjének” nevezték sokáig. A kor legnépszerűbb és egyben legjelentősebb instrumentuma volt, ami nemcsak szólójátékra alkalmas, az ének kíséretére is a legideálisabb partnernek bizonyult, és a reneszánsz korban a kamarazene, a házimuzsikálás fő hangszerévé vált. A lanttal kísért szólóének tradíciója egészen a középkorig nyúlik vissza. A lantdalok népszerűsége a reneszánsz idején a legnagyobb. Az ún. bel canto (szép éneklés) kezdetei a 17. század gazdagon díszített szólódalaiig nyúlik vissza. Lényege a hang mozgékonyságán, kiegyenlítettségén és a hangzás szépségén alapul, megtartva a hangszín természetességét. Spinacino, Busnois, Barbireau, Tromboncino, da Milano, Dowland, Lawes, Johnson, Piccinini, Monteverdi, Melii, Lanier, D’India, Schütz művein keresztül egy betekintést nyújtunk a reneszánsz és barokk kori szalonok különösen finom zenei világába