Hangversenyünk súlypontjában a Bartóktól napjainkig élő és élt magyar zeneszerzők termése áll. A Kodály és Bartók utáni legkorábbi generáció alkotói, Kurtág György és Ligeti György egy-egy hangszeres opusszal képviseltetnek. A két komponista népszerűsége leginkább külföldön elnyert díjaikon és kitüntetéseiken mérhető le, de ma már a hazai közönség számára is egyre ismertebbek az alkotásaik. A náluk nagyjából egy évtizeddel fiatalabb “harmincas” korosztály – Karai József, Kocsár Miklós és Balázs Árpád – a magyarországi énekkarok kedvelt zeneszerzői. Könnyen énekelhető, üde, gyakran népzenei- és Kodály-hatásokkal telített kompozícióik mintha jóval korábban keletkeztek volna, mint Kurtág és Ligeti művei. A népdal, a népdalfeldolgozások azóta sem vesztettek aktualitásukból, ezt demonstrálja Tillai Aurél közkedvelt kompozíciója és Kovács Zoltán Népdal Reminiszcenciái. A kórushagyomány modernkori továbbélését, a kodályi hagyomány egyre távolabbról való tiszteletét tapasztalhatjuk Orbán Györgytől kezdve a nála fiatalabb komponisták kórusműveiben. Orbán György, Fekete Gyula és Tóth Péter alkotásai már egyenesen megkerülhetetlenek a 20. századi és kortárs zenét énekelni vágyó kórusoknak.