TILLAI Aurél: A PTE Művészeti Karának Professor Emeritusa 70 év óta tanít az egyetemen ill. annak elődjén, a Tanárképző Főiskolán, karvezetést és zeneelméletet. 1956-2000-ig vezette a Pécsi Egyetemi Kórust (korábbi nevén a Tanárképző Főiskola Vegyeskarát), a Mecsek Kórust, pedig 1965-től 1987-ig..1958-ben Dobos László barátjával közösen alapította meg a Pécsi Kamarakórust, melyet napjainkig, 64 év óta vezet. Együtteseivel bejárta Európa legtöbb országát. Nemzetközi versenyeken kereken 70 díjat nyert. A Pécsi Kamarakórussal hívta életre 1954-től kezdődően a  város nevét viselő Nemezetközi Kamarakórus Fesztivált és Versenyt. Ehhez kapcsolódóan került Pécsre 1988-bqn - elsőként a vasfüggöny mögött - a X, Európa Cantat. Évtizedeken át a Pannon Filharmónikusok partnereként számos oratórium előadásában vettek részt. Kiváló karmesterekkel dolgozhattak együtt. A nagy művek közül többet - Monteverditől Kodályig - Tillai Aurél vezényelt. Tagja volt számos európai és hazai zsűrinek,nemzetközi  atelier-ket vezetett. 18 lemeze jelent meg, ezek a madrigáloktól a mai magyar és francia zenéig átfogják a teljes kórusirodalmat. Közülúk három francia és egy angol cégnél jelent meg. A Bartók Rádió évenként készített velük "z"-sített felvételt, vagy élő koncertet.  Művei: 2 mise, 2 Te Deum, Concertino zongorára és kamarzenekarra, 6 kantáta, vagy. zsoltár      Dalok, kisebb kamaraművek, 2 vonósnégyes és mintegy 100 kórusmű, 4 kórus kötetét adták ki.

KOLLÁR Éva, A BUDAPESTI MONTEVERDI KÓRUS alapító karnagya Kollár Éva, nyugalmazott tanszékvezető egyetemi tanár, 1972. óta vezeti együttesét. Énekeseit a Budapesti Leövey Klára* Gimnázium diákjaiból toborozta, és immár 50 éve vezeti kórusát. Három kiemelkedő jubileumi hangversennyel ünnepelték a szép évfordulót. Egész Európát bejárták, számtalan Nagydíjjal, I- II- III. díjjal és kitüntető oklevéllel gazdagították a magyar kórusmuzsika hírnevét. Rádió - és TV - felvételek és 15 CD őrzi a kórus művészetét. Kollár Éva gimnáziumi tanári évei után a XI. Kerületi Zeneiskolában, Budai Tanítóképzőben, majd az ELTE Zenei Tanszékén dolgozott, mint tanszékvezető, és a Pro Musica Hungarica Vegyeskar karnagya volt. Ezzel az együttesével is számos sikert aratott itthon és külföldön.  1997-2015-ig a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Ének-zene, Karvezetés tanszékét irányította, 2000-től nyugdíjazásáig a Doktoriskola Karvezetés programjának vezetője volt. Kollár Éva kilenc éven át a Magyar Kórusok, Zenekarok és Népzenei Együttesek Szövetségének (KÓTA) elnöke volt, ma Díszelnöke, - a Magyar Kodály Társaság társelnöke volt, - ma Tiszteleti Tagja. 1994-ben Liszt Ferenc-díjjal tüntették ki, 2007-ben Artisjus Díjat, 2015-ben KÓTA díjat kapott. 2014-től a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, 2015-ben a Magyar Érdemrend Tisztikeresztje polgári tagozat kitüntetett művésze. 2021-ben a Budapesti Monteverdi Kórussal Magyar Örökség Díjban.

Közreműködik:
Illényi-Szappanos Edit, Danku Eszter, Káplán György, Jekl László – ének
Borsódy László és Félegyházi Bence – trombita
Krasznai Gáspár – zongora, continuo

Fellépők:
KODÁLY VONÓSNÉGYES: Kossuth-díjas, Bartók-Pásztory-díjas vonósnégyes koncertmester:
FALVAY Attila hegedű,
BANGÓ Ferenc hegedű,
TUSKA Zoltán mélyhegedű,
ÉDER György gordonka
HORVÁTH István operaénekes
KÖRTESI András KÓTA díjas zongoraművész
DRAHOS Béla Liszt-díjas fuvolaművész
KÁROLYI Katalin- operaénekes
VAS Bence- gitárművész
PÉCSI EGYETEMI KÓRUS vezényel Lakner Tamás Liszt-díjas karnagy

PÁL István „Szalonna” 1980. június 6-án született Kárpátalja egyik leggyönyörűbb vidékén, a máramarosi hegyek tövében, Visken. Zenei indíttatása mondhatni az anyatejjel szívta magába, szülei, Jancsó Katalin és Pál Lajos zenetanárok, mai napig lakókörnyezetük és szülőföldjük aktív zeneművelői. Édesapja amellett, hogy egykor a Kijevi Operaház karnagyaként dolgozott, hosszú évekig muzsikált Visken és környékén lakodalmi zenészként. Nevéhez fűződik számos kárpátaljai népzenei gyűjtés, ezáltal gyermekei is korán belecsöppentek a népzene/zene gyönyörű világba. István zenei tanulmányai a tiszapéterfalvi zeneiskolában kezdődtek. Miután sikerült elsajátítani a hegedülés technikai alapjait, édesapja elvitte Murzsa Gyulához a szomszédos faluba, akitől a régi cigányzenészképzés hagyományai szerint tanulhatta a mesterséget. Miután szülőföldjéről elköltöztek, a középiskolai tanulmányait a nagy múltú Debreceni Református Kollégium Gimnáziumában végezte. 1995-ben került Budapestre. 2007-ben a Nyíregyházi Főiskola ének-zene, népzene szakán szerzett tanári diplomát. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatója 2010-ben lett, ahol népi vonós tanári szakon 2012-ben vehette át diplomáját. A Galga zenekar tagjaként évekig tercprímásként muzsikált, majd a Fonó zenekar tercprímása lett. 2002 óta dolgozik a Magyar Állami Népi Együttes zenekarában, pár év alatt lett a nagy múltú együttes zenekarvezető prímása és jelenleg művészeti igazgatója. A Magyar Állami Népi Együttes zenészeivel megalakította saját bandáját, melynek repertoárján a legszebb kárpát-medencei dallamok mellett népzenei feldolgozások is szerepelnek. Énekes szólistájuk évekig a többszörös eMeRTon díjas Herczku Ágnes volt, most Pál Eszterrel, István húgával dolgoznak együtt. Európától Amerikán át Ázsiáig a világ számtalan pontján felléptek már. Három nagylemezt jelentettek meg, az Örömzenét, az Útravalót és a Népzene a Kárpát-medencéből című albumokat. Külföldi koncertjeik nagy sikerrel zajlanak, az egyik legemlékezetesebb köztük Angliában volt, ahol a királyi család vendégeiként koncertezhettek. Saját bandája és a Magyar Állami Népi Együttes zenekara mellett számtalan formációban láthatja, hallhatja a népzenét és világzenét kedvelő közönség. Állandó vendége nemcsak népzenei, világzenei formációknak – mint a CimbaliBand vagy a Csík Zenekar –, hanem olyan sikeres könnyűzenei együtteseknek is, mint a Kispál és a Borz. A muzsikálás mellett rengeteg népzenei gyűjtést készített Erdélyben és Kárpátalján. Szülei révén egész korán kapcsolatba került a tanítással is, ma már az ország egész területéről vannak tanítványai, nyaranta pedig immár 25 éve jár vissza Kárpátaljára, hogy a család által szervezett tiszapéterfalvi népzenei táborban szülőföldje tehetséges zenészeit oktassa barátaival, kollégáival karöltve. Több nagynevű külföldi egyetem vendég professzora volt az elmúlt években. A Beregszászban immár ötödik éve megkezdett népzenészképzés megalapítója. Mára Kárpátalja szerte táncházak hirdetik munkássága gyümölcsét hiszen Rahótól, Ungvárig havi 8-10 táncház szolgálja az itt élő közösséget. Nevéhez fűződik a “muzsikáló Magyarország” elnevezésű program, mely az éttermi cigányzenekarok tovább élesének folytonosságát szolgálja. Pál István „Szalonna” napjaink egyik legkiválóbb prímása, az egyik legtöbbet foglalkoztatott népzenész, otthonosan mozog a Kárpát-medence valamennyi tájegységének népzenei világában.

PÁL Eszter: 1983-ban Visken született.  Szülei több évtizede foglalkoztak népzenével, népműveléssel, fiatalok zenei nevelésével. Ez a szellemiség volt irányadó a pályaválasztásában is. Középiskolai tanulmányait a debreceni Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskolában kezdte (mint zongorista, majd párhuzamosan végezte a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Karán a zongoratanár, kamaraművész szakot, illetve a Nyíregyházi Tanárképző Főiskolán az ének-zene, népzene szakot. Ezek alatt az évek alatt, olyan kiváló tanárok hatottak a zenei fejlődésére, mint Darányi Lajos, Berkes Sándor, Grünwald Béla. 2007-ben felvételt nyert a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen megalakuló népzene tanszék „történelmi” évfolyamába. 2014-ben megjelent első szólóalbuma. Napot, holdat, csillagot címmel, amelyről a következőket írták: „Nem is az izgalmak és újítások itt az érdekességek, hanem az elmélyülés, az emelkedettség. Kiváltképp erős az anyag, hibátlan a megszólalás, tömény és megbonthatatlan a világa. Az énekesnő fiatal kora ellenére számos kiemelkedő sikert tudhat már maga mögött, jelenleg a Magyar Állami Nép Együttes énekes szólistája. Eddigi pályája során az ország kiemelkedő alkotóművészeivel, társulataival dolgozhatott együtt. Többek között Vidnyánszky Attilával, Kiss Jánossal Mihályi Gáborra. Sokoldalúságával azt is bizonyítja, hogy az énekléssel, alkotással párhuzamosan kiemelt szerepet kapott sz életében a tanítás. 2000-től rendszeresen részt vesz a kárpátaljai népzenei táborok, mesterkurzusok szervezésében, népdaloktatásában. Jelenleg a váci Pikéthy Tibor Zeneművészeti Szakközépiskola népiének tanára, és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátalja Magyar Tanárképző Főiskola tanára. 2007 óta a Szalonna és Bandája zenekar éneksnője.

GOMBAI Tamás: 1970-ben született Dunaújvárosba, Zeneiskolai tanulmányai után felvételt nyert a békéscsabai Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolába. Szolfézstanára a Kodály-növendék Sebestyénné Farkas Ilona volt, aki egy alkalommal meghívta az iskolai szalagavatóra a Békés bandát. Ez volt az a pillanat, amikor Gombai Tamás megérezte a rusztikus népzene őserejét, amely úgy hatott rá, hogy klasszikus zenei tanulmányok mellett komolyan kezdett el foglalkozni a népzenével is. Hamarosan útra kelt és előszőr a Békés megyei román falvakat kereste fel, ahol már Sebőék is fontos gyűjtőmunkát végeztek. 1988-tól több alkalommal Erdélybe utazott, kalotaszegi és mezőségi falvakban. A népzenei gyűjtés mellett a jó barátság kialakítása is motiválta a gyűjtőútjait.  A rendszerváltozást követően az egész magyar nyelvterületet bejárva újabb értékes népzenei gyűjtéseken vett részt. Ekkor még lehetősége nyílt találkozni azokkal a mesterekkel, akik egy eltűnő korszak utolsó közvetítői voltak. 1990-ben jelentkezett az ELTE ének-karvezetés szakára, melynek elvégzése után, 2007-ben a Pécsi Tudományegyetem Zeneművészeti Karán mesterdiplomát szerzett. Budapesten előszőr az Újstílus együttesben játszott öt évig, majd a Honvéd Együttes prímása lett. Ekkor alakult meg a Fonó Zenekar, amelynek azóta is prímása. 2006-tól 2014-ig a Magyar Állami Népi Együttes tagja volt. Itt került barátsága Pál Istvánnal. A Szalonna és Bandája zenekar alapítótagja, jelenleg Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem adjunktusa.

KARACS Gyula: 1974-ben született Csengerben. Gyermekkorát a Nyírbéltek-Hágótanyán töltötte. Később a családjával Veresegyházra költöztek. Ott kezdett el a magyar népzenével foglalkozni, a Rónai Lajos által létrehozott Aszódi Népzenei Műhelyben. Bagon Rónai Lajos mellett olyan népszerű szakemberek inspirálták, mint Széphalmi Zoltán, Iglói Éva, Blaskó Csaba. 1993-ban Blaskó Csaba és Pachert András „Tücsivel” megalakították a Galga zenekart. Később csatlakozott hozzájuk két tehetséges tizenéves fiatal, Unger Balázs (cimbalmos) és Pál István (prímás). Alkalma volt testközelből tanulni a brácsa szakma „nagy öregjeitől”, legtöbbet Nagy Zsolttól, Hrúz Szabolcstól és Váradi Zoltántól. 1996-ban a Galga zenekar, Rónai Lajos, Iglói Éva, valamint Pál Lajos szakmai összefogásával útjára indult az első kárpátaljai táncos zenész – és kézműves tábor, amelynek azóta is brácsaoktatója. Karacs Gyulát büszkeséggel tölti le az a tény, hogy az elmúlt években milyen sok tehetséges fiatalnak adott hangszert a kezébe, akiket, ma már kollégáinak tudhat. Ennek a népzenei tábornak a folytatásaként 2014-ben elkezdődött a kárpátaljai népzenei mesterképzés, amelynek szintén brácsatanára. 1999-től a Magyar Állami Népi Együttes muzsikusa, a 2005-ben megalakult Szalonna és Bandája alapító tagja.

ÜRMÖS Sándor Ferenc: A magyarországi zenei életben a nemzeti mozgalom kibontakozásának idején a 18.és 19. század fordulóján jutottak kiemelkedő szerephez a cigányok. A magyar társadalom vezető rétegei nemzeti törekvéseinek megfelelő zenét igényeltek. Ez az igény indította el a fejlődést, amely a verbunkos stílus kialakulásához vezetett. A kotta nélküli játszás együtt járt az improvizáló játékmóddal. Liszt Ferenc ennek alapján a cigányzenészeket nemcsak előadónak, hanem alkotónak is tekintette. Ebből a zenei világból indult el pályáján a mai világszinten is elsők között számontartott cigány muzsikus, az 1976-ban Budapesten született Ürmös Sándor. Nem véletlen, hogy végig járva az iskolát megtanulta a mesterséget, vitathatatlan tény, hogy ilyen tehetségű muzsikus egyszer születik az életben. Mivel zenész családból származik, a zenei nevelés, a zene szeretete természetes módon hatotta át a gyermekkorát. Intézményes keretek között Szakály Ágnes tanárnő osztályában kezdte a tanulmányait, és már tizenhárom évesen felvételt nyert a Rajkó Zenekarba. Tanulmányai befejezése után a Budapest Táncegyüttesben dolgozott két évig, Radics Ferenc prímás zenekarába. Az ezt követő tíz évben nagyban meghatározta, inspirálta zenei stílusát annak kialakulását. Egy olyan prímással dolgozhatott együtt, akit a mai napig úgy emlegetnek zenésztársai, hogy a prímások irálya: ifj. Járóka Sándorral. Egy ilyen zenekar cimbalmosának lenni olyan megtiszteltetés volt, amely a tizennyolc éves fiatal tehetség számára egy életre meghatározó élményt jelentett. Ürmös Sándor kapcsolata a magyar népzenével egy barátsággal kezdődött. A prímás Pál István Szalonnát a Magyar Népi Állami Együttesben ismerte meg. Ekkor nyílt meg előtte igazán a népzene színes világa, amely azonnal magával ragadta. A Szalonna és Bandája zenekarnak 2007 óta ő a cimbalmosa. A számos siker, elismerés mellett fontos tudni róla, hogy egyedülálló az a zeni érzékenység, arányérzet, játékstílus, amely a muzsikálását jellemzi. Fontos számára, hogy a zenei hagyomány, amiből ő is érkezett, ne vesszen el, hanem szálljon tovább a következő generációra.

GERA Attila: 1978-ban született Békéscsabán A helyi Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola elvégzése utána budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Tanárképző Intézetében szerzettdiplomát, majd két évvel később, a művész szak befejeztével diplomakoncertje már a Zeneakadémia Nagytermében hangzott el. Klasszikus zenei tanulmányai alatt olyan kiváló pedagógusok formálták a tudását, mint Gyenge Gyula, Miháltz Gábor, Dittrich Tibor, Kovács Béla. A klasszikus zene révén a lehető legmagasabb szinten tanulta meg a hangszerjátékot. Az, hogy később mégis a népzene felé vitte a szíve, nem a véletlennek köszönhető. Életének meghatározó szakaszában a középiskolai évek alatt olyan csapatba, műhelybe (a Mlinár Pál vezette Balassi Táncegyüttesbe) került, mely fontos szerepet játszott abba, hogy később erre a pályára lépett. Népzenészként azokat a mestereket, pásztorokat, prímásokat, muzsikusokat tekinti tanítónak, akik nélkül ma nem lehetne játszani a Kárpát-medence csodálatos és gazdag népzenéjét. 1999-ben szerződött a Magyar Állami Népi Együtteshez, amelynek azóta is tagja. Állandó vendég a Duna Művészegyüttes Göncöl Zenekarában, alapítója és vezetője a bolgár népzenét játszó Pravo zenekarnak, fúvós szólistája Szalonna és Bandájának. Hangszeri: furulyák, klarinét, tárogató, szaxofon, magyar duda, bolgár kaval, zuma, gajde, ütőgardon. Gere Attila úgy véli, hogy a tehetség egy lehetőség az életben, s ha szorgalommal és szerencsével párosul, akkor egy csodálatos világ tárulhat az ember szeme elé. Nagyon fontosnak tartja azt is. hogy a kezdetektől ott legyen a család, mint formáló erő. Ebből a szempontból kivételesen szerencsésnek mondhatja magát, hiszen egy olyan szeretetteljes, támogató közegben nőhetett fel, melyben a zene a művészet szeretete természetes volta mindennapokban is. Így nem véletlen az sem, hogy két testvére is a művészetek világában talált hivatásra.  

DOÓR Róbert: 1964-ben született Kunszentmártonban. Mivel az 1940-es években a Belecskán lévő malmot államosították, szülei Öcsödre költöztek. Ide köthetőek első gyermekkori emlékei. Az akkori politikával való szembenállás következménye volt az is, hogy a családnak gyakran kellett költöznie. Így a gyermekévei az ország különböző pontjain (kisvárosban, falun, tanyán) teltek. Ennek jegyében a középiskolásaz esztergomi Temesvári Pelbárt Ferences Gimnáziumba kezdet és a pécsi Nagy Lajos Gimnáziumba fejezte be. Itt találkozott előszőr a magyar népi kultúrával, népzenével. 1983-ban két alkalommal három hónapot töltött Erdélyben, ami nagyban meghatározta további életét. Megtapasztalhatta a szépségét és a bölcsességét kultúránk e szeletének, amelyet a későbbi gyűjtőutak alkalmával tanulmányozott. 1985-től 1990-ig a Magyar Állami Népi Együttes tagja volt, s közben a népzenei élet kimagasló egyéniségeivel számos formációban muzsikált együtt. Az 1990-es évek elejétől Ökrös Csabával, majd az Ökrös Együttessel vitte hírét a magyar népi kultúrának. Néhány koncert a teljesség igénye nélkül: Falun Folkfest (Svédország), Womex (berlini opera), Philadelphiai Szimfonikus Zenekar, Wolfgang Sawallisch vezényletével, Brooklyni Szimfonikus Zenekar, Los Angeles (Orange county) Szimfonikus Zenekar, Weimari Szimfonikus Zenekar. Szerzőtársként működött közre a kalotaszegi Magyarlóna 1991-ben megjelenő zenei monográfiájában. 2004-től ismét a Magyar Állami Népi Együttesben zenél, ahol 2005-ben megalakult Szalonna és Bandája zenekar, melynek alapítótagja. 2009-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzene Tanszékének nagybőgőtanára, adjunktus. Hivatása – zene és tanítás- magyar népzeni kultúra kitölti életének minden pillanatát.

Nagy örömünkre szolgál, hogy idén először, de reményeink szerint nem utoljára megrendezhetjük a Pécs városában működő egyházi és alapítványi művészeti iskolákban tanuló klasszikus gitáros növendékek találkozóját. Célunk, hogy a találkozón a növendékek által bemutatott produkciók arany, ezüst és bronz oklevéllel való minősítése során jó hangulatú és szakmailag gyümölcsöző találkozót szervezzünk. Sok éves hiányt pótlunk azzal, hogy a baranya-megyei állami zeneiskolák által rendezett találkozókról folyamatosan elmaradnak az egyházi és alapítványi iskolák, és az ott tanuló diákok nem részesülhetnek olyan élményekben, szakmai találkozásokban, mint a többiek. Ezt szeretnénk most hagyományteremtő szándékkal megváltoztatni. Természetesen nem zárkózunk el az elől, hogy ez a későbbiekben megváltozzon. Akár úgy, hogy az állami szervezésű programok megnyitják kapuikat az egyházi és alapítványi iskolák előtt akár úgy, hogy mi nyissunk az állami iskolák felé egész Baranyában, de ennek most még nincs itt az ideje.

Fellépők:
A 2022 áprilisában Vácott megrendezett Országos Szakközépiskolai Gitárverseny helyezettjeinek hangversenye a Liszt Ferenc Hangversenyteremben.

Emlékhangverseny Szilvágyi Sándor Liszt-díjas gitárművész emlékére. SZILVÁGYI Sándor 1964-ben született Budapesten. 1981-től Roth Edénél, 1985-től pedig Debrecenben Tokos Zoltánnál tanult, művésztanári diplomáját kitüntetéssel szerezte meg 1988-ban. 1994 és 1997 között Bécsben szerzett koncertdiplomát, szintén kitüntetéssel; tanára Prof. Walter Würdinger volt. 1990-től 1997-ig a Debreceni Zeneművészeti Főiskolán, 1996 óta pedig a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és Gimnáziumban oktatott. 2002 óta volt gyakorlatvezető a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen, 2009-től tanársegéd, majd adjunktus a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karán. Mesterkurzust tartott Németországban, Izraelben, valamint hazai fesztiválokon, zenei rendezvényeken. Budapesti szaktanácsadóként a Magyar Gitárosok Egyesületét képviselte a Magyar Zenei Tanácsban. Minden évben továbbképzést szervezett és vezetett gitártanárok részére. Rendszeresen fellépett Magyarországon és külföldön, állandó kamarapartnere volt Matuz István és Gyöngyössy Zoltán. Többször játszott a Szombathelyi Nemzetközi Bartók Szemináriumon és az Esztergomi Szendrey-Karper László Nemzetközi Gitárfesztiválon, utóbbi rendezvény kuratóriumának haláláig tagja volt. Közreműködött a Nemzeti Filharmonikusok, a Budapesti Fesztiválzenekar, a Magyar Rádió Zenei Együttesei, az UMZE, az Intermoduláció és a Componensemble hangversenyein. A gitár mellett mandolinon is gyakran játszott többek közt Jeney Zoltán, Kurtág György, Gustav Mahler és Pierre Boulez kompozícióiban. Kiemelt szerepet kapott előadói tevékenységében a 20. századi, illetve kortárs zene, azon belül is a hazai szerzők művei. Magyar gitárosként elsőként játszotta Kurtág György Grabstein für Stephan, Pierre Boulez Le Marteau sans maître és Arnold Schönberg Serenade című művének gitárszólamát. Munkásságáért 2006-ban Artisjus-díjat, 2007-ben Liszt-díjat vehetett át. Számos rádió- és TV-felvétel őrzi játékát, 1994-ben szólólemeze is megjelent. Szilvágyi Sándor élete a zenéről, az előadó-művészetről, a tanításról szólt. Amerre nézünk, megtaláljuk az általa elvetett magokat úgy a növendékekben, az általa útra bocsátott zenetanárokban, mint a kollégáiban, barátaiban, közönségében is. A minőség kérlelhetetlen keresése színpadon és tanteremben nála megkérdőjelezhetetlen volt, mindezt végtelen szeretettel, toleranciával tette. Aki nála tanulhatott, örök útmutatásként, szakmai és emberi példaképként viszi tovább gondolatait, tanítását. Hiánya pótolhatatlan űrt hagy maga után az oktatásban és a koncertéletben is.

Fellépők:
A Pécsett végzett volt hallgatók, gitártanárok, gitárművészek. A hangverseny után eredményhirdetés a délelőtti bemutatkozó produkciók értékelésével.