Carlo MARCHIONE hét nemzetközi verseny fődíjasa, harminc éve a klasszikus gitár egyik vezéralakja. Szólistaként számos zenekarral és kamarazenei együttessel színpadra lépett már. Napjainkban, tanárként, rendszeresen tart mesterkurzusokat Európa különböző zeneművészeti egyetemein, emellett európai fesztiváloknak is rendszeres vendége. A gitár fejlesztésében nyújtott kiemelkedő közreműködéséért az egyik legrangosabb nemzetközi díjjal, az “Arany Gitár’-ral jutalmazták. Tíz évesen kezdett el gitárleckéket venni, először Master L. Cauzzo-tól, majd L. Gallucci-tól. 1976-ban felvételt nyert szülővárosának Santa Cecilia Konzervatóriumába, ahová a 100 jelentkező közül elsőnek vették fel. Itt Master Mario Gangi-tól tanult, majd kitüntetéssel diplomázott 1983-ban. Karrierje során több fődíjat is hazavihetett, különböző nemzetközi versenyekről (Ancona 1979/80, "L. Legnani" Parma 1981, "M. Giuliani" 1982, "Ville de Sablé" 1985, Gargnano 1989, "N. Paganini" 1991, "Città di Latina" 1992). Olyan zeneszerzők írtak neki műveket, mint A. Carlevaro, C. Domeniconi, S.Iannarelli, K.Vassiliev, A. Ourkouzounov, G.Drozd és John Duarte. Mindig új ihlet után kutatva több, szinte elfeledett művet emelt be a repertoárjába, melyek zseniális átirataiban valóságos ékszerekké válnak. A sajtó egekbe dicsérte az általa szerkesztett Georg Philip Telemann: 12 Hegedű Fantáziáját, melyet CD-ként és zenekönyvként is kiadott. Elismert és kiváló egyetemi tanár, a gitár zenéjének az analízise a szakterülete. Az alábbi egyetemeken tanít: Maastrichti Konzervatórium (Hollandia), Pôle Superiour d'enseignements artistiques (apPSEA) Lille-ben, (France), "Civica Scuola delle Arti" Róma (Italy), Conservatori Superior de Música de les Illes Balears Mallorcán (Spain), Scuola di Specializzazione post laurea in Beni Musicali Torinóban. (Italy). Emellett, nagy rajongója az online oktatásnak, ezért menyasszonyával megalapították a Marchione Online Academy-t, melynek köszönhetően a világ bármely pontján taníthat. Rendszeresen publikál, saját kiadó vállalatával a MarchioneMusic Editions-el havonta új gitárátiratot ad ki.
***
MŰSOR
Ferdinand REBAY: Sonate in einem Satz
Allegro, ma no troppo | Allegro molto (scherzando) | Adagio (molto) | Frisch bewegt
Franz SCHUBERT: Heidenröslein
Franz SCHUBERT: Der Wegweiser
Robert SCHUMANN: Intermezzo
Robert SCHUMANN: Du Ring an meinem Finger
Eduardo SAINZ DE LA MAZA: Evocación Criolla
Eduardo SAINZ DE LA MAZA: Homenaje a la guitarra (Preludio)
Mauro GIULIANI: 6 Grandi Variazioni op.112
Fernando SOR: Fantaisie Elegiaque op.59, á la mort de Madame de Beslay
I.Andante Largo | II.Andante moderato (Marche Funebre)
MŰSORLEÍRÁS
Ferdinand Rebay Bartókkal egykorú osztrák zeneszerző, zenetanár, kórusvezető és zongorista. Kollégáján, Jakob Ortneren keresztül találkozott a gitárral, és elkötelezettségét csak növelte, hogy unokahúga, Gerta Hammersmid, Ortner gitáros tanítványa elkötelezetten adta elő Rebay műveit. Közel 400 művet írt a hangszerre, anakronisztikus stílusa a 19. századi osztrák-német zenei értékekben gyökerezik. Ő teremtette meg ezen a hangszeren a romantikus poszt-beethoveni szonátát. Schubert és Schumann dalainak letisztult melódiái, áttetsző kíséretei igazán hálás alapanyagai a különböző átiratoknak. A gitár pedig kiválóan alkalmas arra, hogy éneklően vezesse a dallamot és finoman adagolja hozzá a kísérőszólamokat.
Sainz de la Maza spanyol gitáros és zeneszerző, a Madridi Konzervatórium gitárprofesszora volt nyugdíjazásáig. Kizárólag gitárra komponált műveiben erőteljesen merített a kasztíliai és andalúz népzenei hangzásvilágból. Néhány műve a gitárrepertoár igazi alapművévé vált.
Mauro Giuliani olasz gitárvirtuóz, a 18-19. századi gitárirodalom egyik legjelentősebb szerzője. Mivel a 19. század elején sok tehetséges gitáros volt Itália-szerte, de az olaszok az operán kívül nem sok érdeklődést mutattak a zene iránt, Giuliani északra költözött, és végül Bécsben telepedett le, ahol élére állt a klasszikus gitár-mozgalomnak, gazdag repertoárt tanított és rengeteget komponált. Fernando Sor Giuliani katalán kortársa. Elsősorban gitárművészként szerzett hírnevet, erre a hangszerre írt 65 kompozíciója a klasszikus gitárrepertoár fontos részét képezi. Emellett számtalan vokális művet is alkotott, ami megfigyelhető hatást gyakorolt gitárművei dalszerű melódiakezelésére.
A hangverseny a Potenton Alapítvány, a PTE MK ZMI, és a Pécsi Akadémiai Bizottság Művészeti Munkabizottságának közös szervezésében valósul meg. Támogatja a Nemzeti Kulturális Alap, illetve az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő.
Személyes jegyvásárlás: a Zsolnay Örökségkezelő NKft. Infopontjain – Zsolnay Kulturális Negyed Látogatóközpont Infopont & Shop a Boltok utcája végén Vendégház recepció – Művészetek és Irodalom Háza – KultURÁN Infopont (Pécs, Ybl Miklós u. 7/2.) – Kodály Központ jegypénztár – 1 órával koncert előtt a Hangversenyterem bejáratánál
Pécsi Kodály Zoltán Gimnázium BARTÓK BÉLA LEÁNYKARA, vezényel: RÓZSA Bernadett
MECSEK KÓRUS, vezényel: dr. BALATONI Sándor
Dombóvári KAPOS KÓRUS, vezényel: MARKOVICS Gábor
VOCAPELLA, vezényel: NOVÁK-SZABÓ Lívia
PÉCSI EGYETEMI NŐIKAR, vezényel: ANTAL Laura és HOFFNER Tibor
Pécsi NOSZTALGIA KÓRUS, vezényel: KERTÉSZ Attila
***
KERTÉSZ Attila Liszt-díjas karnagy, címzetes egyetemi docens a PTE Művészeti Karának tanára a Magyar Kodály Társaság elnöke, a KÓTA Művészeti Bizottságának tagja. Tanított a Pécsi Széchenyi Gimnáziumban, 40 évig vezette a Janus Pannonius Gimnázium és a Kodály Zoltán Gimnázium ének–zene tagozatát. 1995 és 2000 között a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola pécsi tagozatának igazgatóhelyettese. Az általa alapított Bartók Béla Leánykarral, a Kodály Zoltán Ifjúsági Vegyeskarral számtalan fesztiváldíjat, fődíjat és első helyet nyert Magyarországon és külföldön egyaránt. Kórusai állandó szereplői voltak Pécs város rendezvényeinek, oratórikus előadásainak. A Mecsek Kórust és az általa alapított Mecsek Nőikart 2001-től 2015-ig vezette, mely két együttessel nemzetközi és országos sikereket ért el. Szoros szálak fűzik ma is a dombóvári Kapos Kórus tagjaihoz és a PTE Női Karához, melynek több évig karvezetője volt. A pécsi kórusmozgalom szervezése mellett zenepedagógusként kiváló művészeket adott nemcsak Pécsnek, de az országnak és a nagyvilágnak is. Munkásságát számos díjjal, kitüntetéssel ismerték el: Baranya Megye Közművelődési Díja (1985), Kiváló Pedagógus (1990), Pécs Város Közművelődési Díja (1999), Pécs Város Érdemes Tanára (2001), Liszt Ferenc-díj (2005), Magyar Művészetért Bartók-díj (2006), KÓTA-díj (2007), Artisjus-díj (2008), Kodály Zoltán-díj (2009), Pécs MJV Városháza Emlékérem (2012), Pro Meritis díj (2019), Fábri Zoltán–díj (2022).
A hangverseny a Potenton Alapítvány, a PTE MK ZMI, és a Pécsi Akadémiai Bizottság Művészeti Munkabizottságának közös szervezésében valósul meg. Támogatja a Nemzeti Kulturális Alap, illetve az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő.
Maurice RAVEL: La Valse négy kézre, Lucien Garban átirata
Szergej RAHMANYINOV: Szvit no. 2 op. 17 két zongorára
1. Waltz / Keringő Presto
2. Romance / Románc Andantino
Alfred SCHNITTKE: Gogol-szvit két zongorára
Nyitány
Csicsikov gyermekkora
Az arckép
A köpönyeg
Csinovnyikok
A bál
Végakarat
Rachmanyinov op. 17. két zongorás szvitjét Itáliában komponálta 1901 elején. Négy terméketlen év után a második zongoraversenye mellett ezzel a kompozícióval tért vissza az alkotáshoz. A szvit a szerző első kétzongorás szvitjével ellentétben nem irodalmi alkotásra épül, és a klasszikus szvit jellegzetességein túl a versenymű idiómáját viseli magán. Alla marcia feliratú első tétele után gyors keringő következik, majd egy lassú románc, végül egy szintén szédítő sebességű Tarantella zárja a művet. Alfred Schnittke orosz komponista Ivan Moody zenetörténész szerint „olyan zeneszerző, aki zenéjében törekedett arra, hogy a kortárs ember erkölcsi és szellemi küzdelmét mélységében és részletekbe menően ábrázolja”. 1982-ben komponált Gogol-szvitje eredetileg zenekarra készült, Valery Borovikov írta át két zongorára. A mű tételeinek központi elemei az egyéb klasszikus zeneszerzőktől vett, többnyire kifacsart idézetek – például Beethoven (bal)sors – az első tétel végén és álidézetek. A stílusbeli sokféleséget mindvégig szatirikus felhang hozza egységbe, emlékeztetve – a megidézett szerzőkön túl – Eric Satie Bürokratikus szonátájára.
A hangverseny a Potenton Alapítvány, a PTE MK ZMI és a Pécsi Akadémiai Bizottság Művészeti Munkabizottságának közös szervezésében valósul meg. Támogatja az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő.
Időpont:
2022. 四月 28. 19:00
Koncerthelyszín:
PTE Művészeti Kar Liszt Ferenc Hangversenyterem - Pécs, Zsolnay Negyed E22 épület 3. emelet
