KÓNYA István: Lantművész a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola debreceni tagozatán folytatott gitártanulmányokat Tokos Zoltánnál. 1989-1994 között a Hágai Királyi Konzervatórium (Hollandia) barokk tanszakán tanult Toyohiko Satoh-nál reneszánsz- és barokklanton, valamint arciliuton és chitarronén. Az első magyar lantművész, aki lantdiplomával rendelkezik (1994). Kamarazenei diplomáját 1996-ban ugyanott szerezte. Közben mesterkurzusokon vett részt Nigel North-nál és Stephen Stubbs-nál. Szólistaként, kísérőként és különböző zenekarok tagjaként Európa és Amerika számos országában koncertezik. 1993 óta rendszeresen tanít lantot hazai régi zene kurzusokon. 1996-1998 között a Szombathelyi Régi Zene Nyári Akadémia, 2006-2008 a Győri Nemzetközi Lant- és Gitárfesztivál lanttanára és művészeti vezetője. 2005-2013 között a Savaria Régi Zene Műhely, majd 2010-től a Csíkszeredai Régizene Nyári Egyetem, 2020-tól a “Cantare Suonare” Régizene Akadémia lanttanára. Számos rádió, televízió műsor és hanglemezfelvétel közreműködője. Szóló CD-i: „Három évszázad lantmuzsikája”, ”S.L. Weiss: Barokklant szvitek”. Budavári Lantestek című koncertsorozatában mintegy félszáz hangversenyt adott a Budapesti Történeti Múzeum Gótikus Termében. 2014-ben három lantkönyve jelent meg: A lant vándorútja Európában, Reneszánszlant Metodika, Reneszánszlant Antológia. 2015-ben a Duna Televízió portréműsort készített róla. 2020-tól a Budapesti Szabolcsi Bence Zeneiskola lanttanára.
KALAFSZKY Adriána: A budapesti Zeneakadémián és a Lipcsei Egyetem régizene tanszékén folytatta énektanulmányait. Kanadában opera stúdiót végzett a világhírű szoprán, Nancy Argenta tanítványaként.
Lipcsében ismerkedett meg a barokk énekstílus irányelveivel és a korhű színházi előadásmóddal, fellépett a város jelentősebb régizenei fesztiváljain. Az Alte Musik Fest-en Vénuszként (John Blow: Vénusz és Adonisz), Kanadában Despina szerepében mutatkozott be (Mozart: Così fan tutte). Magyarországon 2014-től rendszeresen lép fel a Vashegyi György által vezetett Purcell Kórussal és Orfeo Zenekarral, az együttes díjnyertes Conti lemezének szoprán szólistája. Részt vett a Versailles-i Barokk Zenei Központ francia barokk kurzusain. Németországban a hernei Régizenei Napokon Boismortier: Ámor utazásai című operájában Zefír szerepét, a prágai Nyári Régizenei Fesztiválon Colin de Blamont és Charpentier operáinak lírai szoprán szerepeit énekelte a Collegium Marianum zenekar szólistájaként. A Budapesti Fesztiválzenekar, a Capella Savaria, a Magyar Rádió Művészeti Együttesei és a Budapest Bach Consort barokk koncertjeinek szólistája. 2016 óta a külső felkérések mellett saját ötletű projektjei megvalósításán is dolgozik. Magyarországon egyedülálló módon több autentikus barokk gesztikás előadást hozott létre a Savaria Barokk Zenekar közreműködésével. A DADOR Project összművészeti alkotóműhely alapítója. 2021-ben Reisz Gábor filmrendezővel "Orfeo a konyhában" címmel komolyzenei videóklipet készítettek, Bizarr költemények című összművészeti előadásuk pedig bekerült a Veszprémi Régizenei Napok programjába (2022). 2017-ben Fischer Annie ösztöndíjat kapott, jelenleg a Magyar Művészeti Akadémia ösztöndíjasa.

SZABÓ Imre: 1956-ban született Érsekújvárott. Orgonatanulmányait Baróti Istvánnál kezdte magánúton Budapesten, majd Pozsonyban folytatta, ahol a Zene-, Dráma- és Filmművészeti Főiskolán Ferdinand Klinda tanítványaként szerzett diplomát. A főiskola elvégzése után két évig, mint a Szlovák Zenei Alap ösztöndíjasa, Ivan Sokol vezetésével tanult tovább. Több hazai és nemzetközi zenei verseny díjazottja. Rendszeresen koncertezik, hazai fellépései mellett Magyarországon, Csehországban, Németországban, Franciaországban, Angliában, Svédországban, Svájcban, Ausztriában, Romániában, Lengyelországban, Bulgáriában, Örményországban, Lettországban adott hangversenyeket. Vendégszerepelt több hazai és nemzetközi orgonafesztiválon. Repertoárjában fontos helyet foglalnak el J. S. Bach, Liszt Ferenc és a francia romantikus orgonairodalom alkotásai. Számos rádió- és televiziófelvételt készített. Hanglemezfelvételei az Opus, Diskant, Naxos, Panton, Intercord, Vydavateľstvo Rádio Bratislava kiadóknál jelentek meg. Szakértőként részt vesz orgonák építésének és restaurálásának munkálataiban. Kezdeményezője és művészeti vezetője a pozsonyi Szlovák Rádió már hagyományos orgonahangversenyeinek. 1988 és 2003 között a pozsonyi Konzervatórium, 1995-től a pozsonyi Zene-, Dráma- és Filmművészeti Főiskola orgonatanára, docense.

Goran Filipec kiváló technikájú zongoraművész, ami „olyan kifejezőkészséget, érzékenységet és fantáziadús előadásmódot tesz lehetővé számára, amivel manapság ritkán találkozhatunk”.  (Ritmo Magazine) Goran Filipec mindig belopja magát a nemzetközi közönség és a kritikusok szívébe. A Liszt Ferenc műveinek kivételes interpretációiról, valamint nagy virtuozitású klasszikus és romantikus repertoárjáról ismert zongoraművész előadásmódjában a kreativitás és a szubjektivitás fontos szerephez jut: a művek előadását mintegy társalkotóként éli meg, és gyakran keveri saját feldolgozásaival, adaptációival. Goran Filipec elkötelezett zenekutató is. A párizsi Sorbonne Egyetemen szerzett zenetudományi PhD fokozatot, 19. és 20. századi előadói gyakorlatok szakirányon. A Naxos Music Group számára készített felvételei jelentős kritikai elismerést kaptak, a Budapesti Liszt Társaság Grand Prix International du Disque-díjával kitüntetett Paganini Studies (2016) című albumával pedig olyan díjazottakkal szerepel együtt a rangos listán, mint Vladimir Horowitz, Cziffra György, Alfred Brendel, Claudio Arrau, Kocsis Zoltán és Maurizio Pollini. Goran Filipec 1981-ben született Rijekában. Alapvető zenei képzését szülőhazájában, Horvátországban szerezte, Marina Ambokadze és Jevgenyij Zarafiants tanítványaként. Tanulmányait a moszkvai Csajkovszkij Állami Konzervatóriumban Natalia Trull növendékeként, az Oxana Yablonskaya Piano Institute-ban Olaszországban, valamint a Hágai ​​Királyi Konzervatóriumban Naum Grubertnél folytatta. Korábbi pályafutása során számos nemzetközi zongoraverseny díjazottja volt, mint például José Iturbi Los Angelesben, Mario Zanfi–Premio Liszt Ferenc Pármában és Parnassos Mexikóban. 2006-ban debütált a Carnegie Hallban és fellépett európai, amerikai és japán szimfonikus zenekarok szólistájaként is. Több alkalommal kapott meghívást a Mariinsky Színház Kortárs Piano Faces fesztiváljára, a Progetto Martha Argerichre és a Dubrovniki Nyári Fesztiválra. Filipec társalapítója és elnöke a Société Franz Liszt de Genève-nek, amely a magyar zeneszerző életművének méltatása és tanulmányozása mellett kötelezte el magát. Szenvedélye a konyha és a borászat, és hat nyelven beszél folyékonyan.

DRAHOS Béla Liszt Ferenc-díjas karmester, fuvolaművész, habilitált egyetemi tanár, Székesfehérvár díszpolgára. Nyolcéves kora óta fuvolázik, 1966 óta a Kaposvári Szimfonikus Zenekar tagja, 1967-től a Kaposvári Csiky Gergely Színház első fuvolása. 1971-ben elnyerte a Concertino Praha 71 nemzetközi zenei verseny első díját, '72-ben a Magyar Televízió Fuvolaversenyének fődíját, '73-ban Pozsonyban az UNESCO nagydíját. 1973 és 1978 között a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatja tanulmányait.  Ekkor választották a Magyar Állami Operaház első fuvolásának. 1976 és 1993 között a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának szólófuvolistája. 1976-ban megalapítja a Rádiózenekar Fúvósötösét, amellyel 1979-ben elnyerik a Colmari Fúvósötös Verseny fődíját. Szólistaként, kamarazenészként és zenekari tagként számos koncertet ad a világ legrangosabb koncerttermeiben, mint például a londoni Barbican Centerben, a New York-i Carnegie Hallban, a tokiói Suntory Hallban, a Moszkvai Konzervatóriumban, a müncheni Hercules Saalban, a salzburgi Festspielhausban, a Berlini Filmarmóniában. 1988-ban a New Zealand Symphony Orchestra szólistájaként Új-Zélandon vendégszerepel, majd szólóesteket ad Berlinben és Párizsban. 1990-ban Mozart összes fuvolaversenyét lemezre veszi a Hungarotonnal. Karmesteri ambíciói erősödnek Bernstein, Matacic, Inbal, Doráti, Gardelli, Ferencsik irányítása alatt játszva, így 1991-ben beiratkozik Karl Österreicher mesterkurzusára Bécsben, és biztatására még ebben az évben bemutatkozik a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara élén, majd az Állami Hangversenyzenekart dirigálja Eisenstadtban. Közben a Kaposvári Szimfonikus Zenekar vezető karnagya lesz, 1993-ban a Magyar Állami Hangversenyzenekar szólófuvolistája és Kobajashi Ken-Ichiro karmester asszisztense. Ezzel a zenekarral karmesterként Angliában, Németországban és Ausztriában turnézik. Megalapítja a Nicolaus Esterházy Sinfonia zenekart, és a Naxos lemezkiadóval felveszik Beethoven majd Haydn összes szimfóniáját. Karmesteri pályafutása során a Rádiózenekart, valamint a MÁV Szimfonikusokat is dirigálja. 

VASVÁRI Tamás Vasvári Tamás 1993-ban végzett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen zongora és korrepetitor szakon. Tanárai Rados György és Kurtág György voltak. Állandó kamarapartnereivel, Matuz István és Drahos Béla fuvolaművészekkel számos hangversenyt adott országszerte. Hosszú évekig a Szabó Dénes nevével fémjelzett Pro Musica Leánykar korrepetitora volt. Jelenleg a Hermann László Zeneművészeti Szakközépiskola és a Pécsi Tudományegyetem Zeneművészeti Intézetének zongoratanára, korrepetitora.